Kozma Johanna / Tóth Laura - What's the matter? / Follia

What's the matter

Kiskorunkban azt hisszük, a felnőtté válás egy konkrét folyamatot jelöl. Én például azt gondoltam, azzal függhet össze, hogy kinőnek az ember bölcsesség fogai. Nem véletlenül hívják így őket. Azt nem értettem, hogy lehet valaki bölcsebb egy fogtól. Se azt, hogy mit értenek azalatt, hogy “Majd megérted, ha nagyobb leszel”. Aztán éveken át nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Egészen addig, míg a környezetünk el nem kezdi hangoztatni, hogy lassan mi is felnövünk.

Ekkora már tudjuk, hogy a felnőtt létnek sok köze nincs a fogainkhoz. Igaz, azt sem érezzük hogy érettebbek vagy felelősségteljesebbek volnánk, mint azelőtt. Sokáig azt hisszük, van valami bölcsesség, amit meg kell érteni ahhoz, hogy felnőtté válhasson valaki.

Az első elfogadható megfogalmazás, amit hallottam az volt, hogy  “Akkor növünk fel, amikor rádöbbenünk hogy a szüleink ugyanolyan emberek, mint mi magunk vagyunk."

Igaz vagy sem, ez olyasmi volt végre, amin el tudtam gondolkodni.

Aztán egyszer csak elérünk a pontra, ahol már tagadhatatlanul felnőttnek számítunk. Már tudjuk, mi jár a felnőtt léttel, de még mindig nem értjük mit jelent felnőttnek lenni.

Márcsak egy kérdésem maradt:

Így négyszemközt, mond már meg, mi a fenét művelünk?

 

Táncolják: Havasi Nina és Kozma Johanna

Látványkoncepció: Kozma Johanna

Zene: Irlanda Áron

Koreográfus, rendező: Kozma Johanna

Grafika: Kozma Johanna

 

 

 

 

Follia

A Follia annyit tesz: őrület. A négy táncosra készült koreográfia a külvilág és a belső megélések konfliktusáról beszél. Amikor mindenki úgy csinál, mintha minden rendben lenne, hogy lehet, hogy neked mégis fáj?  Biztosan az a helyes, amit mások tesznek? 

Ki vagy te ebben a rendszerben? Meddig hagyod, hogy elnyomjon?

 

Őrjítő, mikor nem tudjuk hol van az igazság. Vajon ő passzív agresszív, vagy te vagy a paranoiás? Nem tudod, hogy monoton vagy biztonságos, hálátlan vagy jogos, szorgalmas vagy kihasznált. Közben a környezetünk sem hagy nyugodni, követeli tőlünk az általa képviselt normát.

Mégis hogyan lehet feldolgozni az ebből fakadó szorongást?

Talán ha kicsit megőrülünk: némi énekkel, nyelvtörőkkel és tánccal, sok-sok tánccal.

 

 

Alkotó, Koreográfus: Tóth Laura

 

Alkotók, Táncművészek: 

Baumgartner Krisztina, Békési-Szombati Anett, Mangi Kornélia, Szilvási Anna

 

Zene: Matisz Flóra Lili

 

Jelmez: Henez Mariann 

 

Fényterv: Dézsi Kata

 

Fény és hang: Dragos Dániel

 

Produkciós vezető: Turjányi Lilla

 

Mentor: Duda Éva

 

Időtartam: 45 perc

Trailer: https://youtu.be/ZAv6UYSrk_o

 

Támogatók: NKA Imre Zoltán Program, Trafó Kortárs Művészetek Háza, SÍN Kulturális Központ, Új Előadóművészeti Alapítvány

Partnereink